A hidegallergia tünetei és kezelése

Annak, aki érintett a hidegallergiában, nem csak télen kell jobban odafigyelnie magára, hanem egész évben, hiszen a hideggel nem csak akkor találkozhatnak, amikor gorombává válik az idő. A hideg hónapok persze mindenképpen nagyobb kihívást jelentenek, hiszen szinte lehetetlen elkerülni a találkozást a zimankóval.

Mindenki megérzi a hideget

Az őszi-téli időszak beköszöntével elsősorban nem a hideg viseli meg a szervezetünket, hanem a rövidebb nappalok, a korai sötétedés, a borús idő okozta lelki változások, amelyek kedvetlenné, lassúbbá, fáradékonyabbé tehetnek. A hirtelen fellépő hideg egyértelműen kedvez a meghüléses betegségeknek, ilyenkor gondosan figyeljünk oda arra, hogy milyen öltözéket választunk. Azt, hogy ki hogyan és milyen gyorsan áll át egyik évszakról a másikra, nagyon sok tényező befolyásolja: sokat nyomnak a latban a krónikus betegségek, a stresszhatás vagy a mentális “felkészülés”.

A hidegallergia inkább a csalánkiütésre emlékeztet

A hidegallergia leggyakrabban bőrtüneteket okoz: csalánkiütések vagy vörös foltok jelennek meg a hidegnek kitett testtájakon. Ezek legtöbbször feldagadnak és viszketnek is, méretük változó, 5-25 mm között a leggyakoribb. Leginkább a kezeken, az arcon vagy például a fülön figyelhetők meg a hólyagok, vagyis ott, ahol a hideg „megcsípi” a bőrt. Fontos tudni, hogy az alacsony hőmérsékletű levegő belégzése is okozhat allergiás tünetet, az asztmásoknál előfordul, hogy futáskor, illetve hideg levegőn végzett sportoláskor nehézlégzés alakul ki.

Hidegallergia teszt otthonra

Azt, hogy Te is érintett vagy-e a hidegallergiában, egy egyszerű otthoni teszttel is leellenőrizheted: tegyél egy jégkockát az alkarod belső felére, és hagyd ott egy rövid ideig.  Ha túlérzékeny vagy a hidegre, 2-3 perc elteltével a jégdarab alakját felvevő csalánkiütés jelenik meg. Ha ez bebizonyosodik, nagyobb gondot kell fordítanod a megelőzésre, ugyanis ez az egyik leghatékonyabb „gyógymód”: gondosan fedd be a hidegnek kitett testrészeket, nyáron pedig ne fürödj hideg vízben és a légkondicionálót is használd körültekintően!

A hidegallergia kiváltó okai

A hidegre érzékenyek szervezete a körülbelül 4 fok alatti hőmérsékletet olyan fizikai ingerként érzékeli, aminek hatására hisztamin szabadul fel. Ez okozza a csalánkiütést, az égő-viszkető érzést, a kipirosodást vagy a bőr húzódását. Szerencsésebb esetben csak az ujjakon, a fülön vagy az orrbegyen jelennek meg a kellemetlenségek, erőteljesebb allergia esetén viszont akár az egész testen kialakulhatnak.

A betegség kialakulásának pontos okai még mindig nem ismertek, de azonosításra kerültek bizonyos rizikófaktorok, amelyek nagy valószínűséggel szerepet játszhatnak a hidegallergia kialakulásában. Ilyen rizikóelemek közé tartozik például:

• allergiás hajlam
• örökletes faktorok
• reumás betegségek
• légúti fertőzések
• száj- vagy torokgyulladás
• hepatitis
• parazitafertőzés
• kanyaró

Előfordulhat, hogy a hidegallergiások bőrsejtjei különösen érzékenyek, ami genetikai eredetre utalhat, így ez az állapot öröklött is lehet, de más betegségek is előidézhetik. A hideg hatására hisztamin és más urticariát indukáló anyagok szabadulnak fel, ami tünetek megjelenését eredményezi.

Egyes alapbetegségek, mint a reumás ízületi gyulladás, hepatitis, parazitafertőzés vagy kanyaró, szintén hajlamosíthatnak a hidegallergiára, növelve a hidegre való érzékenységet. Fokozott kockázatnak vannak kitéve azok is, akik nemrégiben vírusos vagy gyulladásos betegségen estek át.

Hogy öröklött-e a hidegallergia, allergológus vagy immunológus szakorvos tudja megerősíteni.

Fontos kiemelni, hogy a gyermekkorban és serdülőkorban jelentkező hidegallergia gyakran eltérő lefolyású, és az érintettek többsége „kinövi” ezt a problémát 2-3 éven belül. Ebben az időszakban a bőr fokozott védelmet igényel a hideggel szemben, de az érzékenység megszűnése után (és a szisztémás tünetek hiánya mellett) nincsen szükség további különleges intézkedésekre.

A hidegallergia tünetei

Az, hogy a tünetek mennyire intenzívek, nagyban függ a hideghatás időtartamától és a hőmérséklet-különbség mértékétől is. A csalánkiütések pár perctől néhány óráig is jelen lehetnek, minél hamarabb letakarják vagy átmelegítik a hidegnek kitett testrészeket, annál hamarabb búcsút inthetnek nekik. A betegség nem minden esetben enyhe lefolyású, gyakran az alábbi tünetekkel jár:

• intenzív bőrpír
• súlyos viszketés
• fájdalomérzet
• ödéma
• hólyagos kiütések
• hidegborzongás
• rossz közérzet
• heves fejfájás
• szívritmuszavar
• vérnyomásváltozás
• légzési nehézségek
• ájulás

Bár a bőrtünetek általában jól kezelhetőek és megelőzhetőek, ha nagyobb területet érintenek, akadályozhatják a mindennapi tevékenységeket és súlyos esetben orvosi beavatkozást is igényelhetnek. Hidegallergia esetében tipikusan a hidegnek kitett bőrterületeken, mint az arc vagy a kesztyű nélküli kezek, jelentkeznek a problémák. Gyakori, hogy a tünetek a hideggel való találkozás után 9-18 órával jelentkeznek, ami megnehezíti a kiváltó ok azonosítását.

Továbbá, a tünetek nem csak a bőrfelületeken, hanem nyálkahártyákon is megjelenhetnek (például a nyelőcső vagy a légutak területén), ahol a duzzanat fulladást is okozhat. Így különösen fontos, hogy az érintettek óvakodjanak a hideg ételektől, italoktól és a hideg levegő közvetlen belégzésétől.

Amennyiben nagyobb bőrfelület vagy nyálkahártya érintett, jelentős mennyiségű hisztamin szabadul fel, ami súlyos fejfájást, szívritmuszavart, vérnyomás-ingadozást és légzési problémákat válthat ki, esetenként anafilaxiás sokkot okozva. Ez az allergiás reakciók legveszélyesebb formája, amely azonnali gyógyszeres beavatkozást igényel az életveszélyes állapot megszüntetésére.

Hidegallergia kezelése

Alapvetően lehet védekezni a hideg ellen is. A bőrtünetek krémekkel, kozmetikumokkal kezelhetőek, a tünetek enyhíthetőek. Amennyiben súlyosak az allergiás reakciók, javasolt lehet az antihisztamin tartalmú gyógyszerek alkalmazása, és a bőrtünetek esetén helyileg is lehet antihisztamin alapú kezelést alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a hidegallergiát előidéző tényezők között nemrégiben átvészelt betegségek is szerepelhetnek, kulcsfontosságú a potenciális gyulladásos gócok azonosítása, és magának a gyulladásnak a kezelése.